A projekt keretében közvélemény kutatás zajlott annak felmérésére, hogyan vélekednek az érintett települések ’véleményvezérei’, azaz közéleti személyiségek, kereskedők, vállalkozók, önkormányzati intézmények vezetői és dolgozói a beruházásról. A felmérés összefoglaló elemzését az alábbiakban olvashatják.

Közvélemény kutatás a Dél-Nyírségi szennyvízelvezetési és tisztítási projekttel kapcsolatban

Közvélemény kutatás civil szervezetek körében a Dél-Nyírségi szennyvízelvezetési és tisztítási projekttel kapcsolatban

Közvélemény kutatás a Dél-Nyírségi szennyvízelvezetési és tisztítási projekttel kapcsolatban

Készítette az E-misszió Egyesület

2009. július

Módszertan

A kutatás módszertana a kvalitatív és a kvantitatív kutatások közötti, a projekt által érintett településeken 58 fő megkérdezése egy 10-15 perces interjú keretében. A megkérdezettek hozzávetőleg 70%-a véleményvezér, azaz kereskedő (boltos), italbolt vezető (kocsmáros), pedagógus, egyházi személy, orvos, gyógyszerész, könyvelő, szociális intézmény vezetője, mezőgazdasági vállalkozó, képviselő testületi tag, polgármesteri hivatal dolgozója. Az első próba kérdőívezések tapasztalatai alapján az utca emberével zajlott megkérdezések rendkívül kevés információval szolgáltak, ezért döntöttünk egy kvalitatívhoz közeli, kisebb mintán alapuló, ám lényegesen informatívabb kutatás mellett. Az interjú alanyok kiválasztásakor kikértük a települések polgármestereinek a tanácsát és nagyrészt az ő javaslataik alapján kerestük meg a válaszadókat.

A kutatásban érintett települések Piricse, Encsencs, Nyírbéltek, Nyírgyulaj, Nyírvasvári, településenként 10-13 interjút készítettünk. Nyírbátorban nem végeztünk felmérést, mivel ott csupán néhány háztartást érint csatornázás, a beruházás jórészt a meglévő szennyvíztelep korszerűsítését foglalja magában.

Az alkalmazott kérdőívet jelen összefoglalóhoz mellékeljük.

Az alábbiakban a kérdőív tematikáját követve foglaljuk össze a kutatás eredményét.

Környezetvédelmi problémák a lakóhelyen

A településeken tapasztalható környezetvédelmi problémák közül a szemetelés, a hulladékok illegális elhagyását, valamint a szennyvízkezeléssel kapcsolatos problémákat nevezték meg a válaszadók, mint amelyek őket leginkább zavarják. Ezen felül még a helytelen mezőgazdasági gyakorlat, a túlzott vegyszerhasználat kapott még értékelhető mennyiségű említést.

A települési szennyvízzel kapcsolatban két lényeges problémát fogalmaztak meg, az egyik a szikkasztó gödrök tartalménak kilocsolása, a másik a magas talajvízzel rendelkező ingatlanokon a rendszeresen telt szennyvíz akna. A kilocsolás természetesen minden esetben a szomszédok által végzett tevékenység, és elsősorban a bűzhatás miatt zavaró.

A szennyvízzel kapcsolatos problémák említésének magas aránya valószínűleg részben arra vezethető vissza, hogy az interjú elkezdése előtt legtöbb esetben meg kellett említsük a beruházást, melynek keretében a kérdezés zajlik. Ezt a legtöbb válaszadó tudni szerette volna. Ezután a szennyvíz ügye természetesen könnyebben jött elő már spontán említésként is. Ezzel együtt úgy tűnik, hogy a szennyvíz kérdés valóban az egyik legkomolyabb probléma ezeken a településeken, ha azt nézzük, hogy a kérdőívben felsorolt többi problémát még segített válaszadás esetén sem nevezték meg a válaszadók.

Családjában felmerül-e beszédtémaként a szennyvíz probléma?

A válaszadók közel fele esetében a települési szennyvíz probléma otthon gyakran felmerülő kérdés, míg a másik fele néha, vagy egyáltalán nem beszél otthon erről családjával.

Rendszeresen felmerül a kérdés például azokban a háztartásokban, amelyek a magas talajvízszint miatt rendszeresen nehéz helyzetben vannak.

Mit gondol a szennyvízkezelés jelenlegi módjairól?

A megkérdezettek 20%-ának nincs problémája a szennyvízkezelés jelenlegi gyakorlatával, míg közel 40% szerint zavaró, különös tekintettel a kilocsolásra. További közel 40% nyilatkozott úgy, hogy a szennyvíz kezelése drága. Ez érthető, hiszen amint azt egy később kérdésre adott válaszból megtudjuk, a szippantások havi költsége 5-10 000 Ft között vannak havonta egy háztartás számára.

Talajterhelési díj

A hivatali dolgozók és képviselő testületi tagok közül sokan tudják, mit jelent a talajterhelési díj, de még közülük sem mindenki. Összességében a megkérdezettek közel 70%-a még nem hallott a talajterhelési díjról, ami megfontolásra érdemes adat, hiszen véleményvezérekről van szó, akik az átlag lakosoknál jobban tájékozottak. A talajterhelési díjak bevezetésének fontos szerepe lehet majd a rákötések szorgalmazásában, hiszen a csatornával ellátott, de rákötéssel nem rendelkező háztartások esetében a díjat a jegyző ki fogja vetni. Az utca embere nem ismerte a talajterhelési díj fogalmát, ezért a kommunikációban ezt kellő részletességgel be kell majd mutatni.

Tudja-e, hogy az Ön településén elkezdődött egy szennyvíz beruházás előkészítése?

A válaszadók 80%-a hallott már a projektről. Közülük 53% hivatalos tájékoztatás útján szerzett információt (testületi ülések, lakossági fórumok, hivatali dolgozók tájékoztatása), míg 36% beszélgetések útján. Ez utóbbi a második leggyakoribb módja az információhoz való hozzájutásnak az érintett településeken, ami mutatja a közbeszéd fontosságát. Egy későbbi kérdésre adott válaszokból ugyanakkor kiderül, hogy a hitelesnek tartott információ források között a szomszédokat, ismerősöket két kivételtől eltekintve nem említették a válaszadók, tehát a két válasz között van némi ellentmondás. Ezt az ellentmondás valószínűleg az időben és kellő mértékben adott információval fel lehet oldani, azaz nem szabad megvárni, amíg pletykák, téves információk kezdenek el keringeni a beruházást, vagy a majdani szolgáltatást illetően. Így elkerülhető, hogy a lakosok a projektről „nem hiteles” forrásokon keresztül szerezzék értesüléseiket, alkossák véleményüket.

A közbeszéd tematizálásában a települési véleményvezéreknek fontos szerepe lehet, hiszen ők afféle információs csomópontok, olyan személyek, akik sok más lakossal tartanak rendszeres kapcsolatot és folytatnak beszélgetéseket. A véleményvezérek megfelelő informálása ezért kiemelt figyelmet érdemel.

Egyéb információ források eddig csekély szerepet játszottak a tájékoztatásban (helyi újság, TV, Internet), azonban meggyőződésünk, hogy megfelelő tájékoztatási tevékenység esetén ezen médiumok szerepe fel fog értékelődni. Munkánk során nagy súlyt helyezünk majd a helyi kis újságok rendszeres tájékoztatására.

Hogyan érinti majd a településeket a beruházás megvalósítása?

A válaszadók 2/3-a említette meg, hogy javulni fog a környezet állapota, 43% szerint emelkedik majd az ingatlanok értéke. Ez természetesen elméletben igaz, hiszen ahogyan többen elmondták, az érintett településeken nemigen van piaca az ingatlanoknak, eladni szinte lehetetlen a lakóingatlanokat.

A válaszadók 1/3-a bízik abban, hogy a beruházás munkalehetőségeket teremt majd.

Hogyan érinti majd a háztartásokat anyagi szempontból a korszerű szennyvízkezelés?

Egyértelmű a szemléletbeli különbség a hivatali dolgozók és a lakosság között a várható költségek megítélésében is. A hivatali dolgozókra jellemző egy „kincstári optimizmus”, azaz hogy költség szempontjából kedvezően érinti majd a háztartásokat a beruházás. Ők úgy gondolják, hogy a háztartásokra nehezedő terhek a szolgáltatás elindulását követően csökkenni fognak, az ilyen értelmű válaszok aránya azonban mindössze 6%. Ezt a véleményt a lakosság nem osztja, a válaszadók közel fele (48%) úgy véli, hogy a háztartások terhei nőni fognak. A vélemény különbség mögött az is rejlik, hogy a hivatali dolgozók természetesnek tartják a szabályszerű szennyvízkezelést, azaz a szippantás alkalmazását, ami valóban költséges szolgáltatás, havi költsége a csatornadíjnak többszöröse is lehet. Aki jelenleg rendszeresen szippant, annak valóban könnyebbséget jelent majd a csatornadíj. Aki ugyanakkor elszivárogtat, illetve kilocsol, annak jelenleg nem kerül pénzbe a szennyvíztől való megszabadulás. Ezen háztartások számára a majdani szolgáltatás jelentős plusz terhet jelent majd, ennek sok válaszadó hangot is adott.

A projekt olyan kistelepüléseket érint, ahol a megélhetés nehéz, ezért sokan megjegyezték, hogy szinte irreális vállalkozás további terheket róni a lakosságra. A beruházásnak tehát kétségtelenül komoly veszélye, hogy sokan nem lesznek majd képesek/hajlandóak megfizetni a szolgáltatás díját. Ennek a problémának a kezelésére minél hamarabb érdemes megoldási javaslatokat kidolgozni társulási szinten.

Tudja-e mi a projekt tartalma és milyen forrásokból valósul meg?

A projekt tartalmát és finanszírozásának forrásait főleg az önkormányzati képviselőtestületi tagok és hivatali dolgozók ismerték.

A szennyvízkezeléssel kapcsolatos költségek – szippantás, várható csatornadíj, várható talajterhelési díj

A szippantás költségeit szinte minden válaszadó ismerte, annak havi összege 4 000 és 10 000 Ft közé esik minden érintett településen. Ez természetesen azon háztartásokra vonatkozik, amelyek rendszeresen igénybe veszik a szolgáltatást.

A várható csatornadíjak és talajterhelési díjak tekintetében szinte teljes volt az információ hiány, csupán egyes képviselőtestületi tagoknak voltak ismereteik az előbbiről. A csatornadíjak ezen válaszadók szerint 500-800 Ft közé esnek majd a szolgáltatás elindításakor. Ugyanakkor ez volt az a kérdés, amire a legtöbb válaszadó leginkább kíváncsi lett volna.

A csatornadíjak esetében a tájékozottabb válaszadók véleménye az volt, hogy a környező települések csatornadíjaival kellene egy szintre hozni az ottani díjakat is, és az úgy elfogadható lesz. Az esetleges magasabb díjak nehezen lesznek védhetőek, ami veszélyeztetheti a beruházás társadalmi elfogadottságát.

Szeretné-e, hogy az ön ingatlanja is csatornázott legyen?

A kérdésre egyetlen nemleges válasz érkezett, illetve 6 válaszadó nyilatkozott úgy, hogy még nem tudja, szeretné megtudni a díjak mértékét. A válaszadók 86%-a nyilatkozott tehát úgy, hogy szeretné, ha ingatlanja csatornázottá válna. Ez jó indulás a tervezett magas rákötési arányok tekintetében, bár fontos tisztában lenni azzal, hogy a válaszadók többsége véleményvezér, nagyrészt közepes jövedelemviszonyokkal és iskolázottsággal. A minta tehát torzíthat, ám azt is figyelembe kell vennünk, hogy az átlag polgárok témával kapcsolatos csekély ismeretei miatt a teljes lakosság ilyen jellegű kikérdezése egyenlőre messze túl korai. Mindenesetre számíthatunk arra, hogy a véleményvezérek kellő arányban támogatják majd a projektet a közbeszédben kifejtett hatásuk által.

Tudja-e, hogy az Ön háztartásában mennyi szennyvíz keletkezik havonta?

Erre a kérdésre a válaszadók 1/3-a nem tudta a választ, aki pedig válaszolt, az értelemszerűen nem a valós keletkező szennyvízmennyiséget nevezte meg, hanem a szippantással szállított mennyiséget. A kettő között lehet az a megbecsülhetetlen szennyvíz mennyiség, amely a talajban szivárog el. A válaszok ezért nem tekinthetőek pontosnak, a legtöbb válaszadó ugyanakkor 3-7 m³ közé becsülte a havonta keletkező szennyvíz mennyiségét.

A háztartásokra eső szennyvízdíj előre becsléséhez természetesen ennél jóval pontosabb információval szolgál majd a vízfogyasztás alapján becsült várható szennyvíz termelés, illetve díjfizetés.

Milyen csatornadíjat tart elfogadhatónak a beruházás megvalósulása után?

A válaszadók közel fele a 150 Ft/m3 díjat választotta, ami lényegesen alacsonyabb, mint a várható csatornadíj (5-800 Ft). Ez egy fontos információ, és azt mutatja, hogy a szolgáltatási díjak mértéke potenciális konfliktus forrás a projekt kapcsán.

A legtöbb válaszadónak egyáltalán nem volt elképzelése a reálisan várható csatorna díjakról, bár hozzátették, hogy egy magas díjat a háztartások többsége képtelen lesz megfizetni. Gyakori volt az a hozzáállás, hogy ’lesz ami lesz’, a lakosoknak úgy sincs ráhatása a díjak mértékére. A lakosság egyszerűen elszenvedi majd a kivetett díjat, legfeljebb nem tudja majd megfizetni.

Kit tart hiteles információ forrásnak a projekttel kapcsolatban?

A válaszadók 82%-a a polgármestereket tartja hiteles információ forrásnak, 64%-ban pedig a polgármesteri hivatalok munkatársait. A válaszok felében említették a helyi újságokat és csupán 20%-ban a lakossági fórumokat. Ez utóbbi adat értelmezésre szorul, hiszen a polgármesterek tájékozatóinak kerete legtöbb esetben a lakossági fórum. Ezért a lakossági fórumok jelentőségét a 20% valószínűleg nem fejezi ki, a fórumok véleményünk és eddigi tapasztalataink szerint a legfontosabb kommunikációs eszközök között vannak.

A televíziót és a plakátot meglepő módon csupán 1-2 válaszadó nevezte meg, míg a helyi civil szervezeteket, mint hiteles információ forrást senki (!). Valószínűleg ezt az adatot is fenntartással kell kezelni, hiszen a civil szervezetek sok esetben már csupán azzal is hatással vannak a közvélekedésre, hogy alkalmat teremtenek tagjaik számára a találkozásra, beszélgetésre. Ilyenkor a résztvevők természetesen szereznek információt, akár a vezetőtől, akár egymástól, vagy külső előadótól. A civil szervezetek szerepét ezért nem szabad alábecsülni, viszont tisztában kell lenni azzal, hogy a lakosság nem úgy tartja őket számon, mint potenciális információ forrást.

Ezen pont összefoglalásaként elmondhatjuk, hogy a kutatott kistelepüléseken az egyemberes vezetés érvényesül, azaz a tájékoztatásnak is központi, legfontosabb figurája a polgármester.

A kutatás legfontosabb tanulságai röviden

• A települési szennyvíz kérdés az egyik legzavaróbb környezeti / települési probléma, annak megnyugtató megoldását sokan várják;

• A beruházással érintett települések véleményvezérei pozitívan állnak a beruházáshoz, hiszen 86%-uk szeretné, ha az ő ingatlanja is csatornázott lenne;

• A lakosság körében az alacsony jövedelem viszonyok és a nehéz megélhetés miatt probléma lehet majd a szolgáltatási díjak megfizetésével;

• A talajterhelési díj fogalmát a legtöbben nem ismerik, így arra sem lehetnek felkészülve, hogy az kivethető lesz a csatornázás elkészülte után;

• A szennyvíz szippantás, tengelyen szállítás rendkívül költséges, ezért gyakori a jelentős bűzhatással és közegészségügyi veszéllyel járó illegális szivattyúzás. Ez a gyakorlat sokakat zavar;

• A válaszadók többsége lényegesen alacsonyabb csatornadíjat tart reálisnak, mint az előzetes kalkulációk alapján várható díj;

• A lakosság a beruházással kapcsolatos hiteles információt túlnyomórészt a település vezetőtől várja.

Vissza az oldal tetejére

Közvélemény kutatás civil szervezetek körében a Dél-Nyírségi szennyvízelvezetési és tisztítási projekttel kapcsolatban

Készítette az E-misszió Egyesület

2009. július

Módszertan

A kutatás módszertana a kvalitatív kutatás, a projekt által érintett településeken 14 civil szervezet vezetőinek telefonon történő megkérdezése egy 8-10 perces interjú keretében. A megkérdezett civil szervezetek között található: 3 nyugdíjas klub, 4 Polgárőr Egyesület, és 7 egyéb tevékenységű (ifjúsági, tűzoltó, vadásztársaság, stb.) civil szervezet.

A civil szervezetek kiválasztásakor kikértük a települések polgármestereinek a tanácsát és nagyrészt az ő javaslataik alapján kerestük meg a válaszadókat.

A kutatásban érintett települések Piricse, Encsencs, Nyírbéltek, Nyírgyulaj, Nyírvasvári. Nyírbátorban nem végeztünk felmérést, mivel ott csupán néhány háztartást érint a csatornázás, a beruházás jórészt a meglévő szennyvíztelep korszerűsítését foglalja magában.

Az alkalmazott kérdőívet jelen összefoglalóhoz mellékeljük.

Az alábbiakban a kérdőív tematikáját követve foglaljuk össze a kutatás eredményét.

Hány tagot számlál a szervezet?

A megkérdezett civil szervezetek létszámukat tekintve elég nagy szórást mutatnak, a 14 fős vadásztársaságtól kezdve a 120 tagot számláló Földtulajdonosi Közösségig.

Milyen településsel kapcsolatos ügyekben aktív a szervezet? Mik a szervezet fő tevékenységei?

A megkérdezett civil szervezetek tevékenységüknél fogva bekapcsolódnak a települések életébe, részt vesznek a rendezvényeken, jó kapcsolatot tartanak a iskolákkal, óvodákkal. Szabadidős és sporttevékenységeket, kirándulásokat szerveznek tagjaik számára.

Hallott-e már a települési szennyvíz kezelését célzó beruházásról? Mi a véleménye a szennyvíz kezelés jelenlegi gyakorlatáról? Mennyire tartja fontosnak a szennyvíz kérdés megoldását a településen?

Mivel a civil szervezetek minden településen szoros kapcsolatot tartanak fent az önkormányzatokkal, ezért a válaszadók közül mindenki hallott már a beruházásról. A szervezetek vezetői elmondták, hogy a jelenlegi szennyvízkezelést környezetszennyezőnek és közösség rombolónak is tartják. Ez utóbbi hatás a magas szippantási költségek miatt a szennyvíz kertben való kilocsolásából és az ebből fakadó bűzhatásból ered. Minden válaszadó fontosnak tartja, hogy a településén kiépüljön a szennyvízhálózat, ezáltal csökkenne a talajszennyezés, emelkedne az ingatlanok értéke.

A válaszadók 90%-a úgy véli, hogy a szennyvízhálózat kiépülésével - azon lakosok körében akik megfelelően szigetelt szennyvízaknával rendelkeznek, ezért eddig magas volt a szennyvízszállítási költségük - csökkenni fog a szennyvízszállítás díja.

Ön szerint milyen pozitív hatásai lehetnek annak, ha a beruházás megvalósul?

Minden válaszadó említette a környezet - azon belül a talaj - állapotának javulását, és minden második válaszadó kitért az ivóvízbázis biztonságának növekedésére is. A 14 szervezeti vezető közül ketten bíznak abban, hogy a szennyvízelvezetés és -kezelés megvalósulásával a település vonzó lesz mind a lakosság, mind a cégek számára és így betelepüléshez vezethet.

Egyetért-e az Önök civil szervezete a beruházással?

A válaszadók közül mindenki kívánatosnak tartja a beruházás minél hamarabbi megvalósítását, nyolcan nyilatkozták azt, hogy szervezeten belül már felmerült beszédtémaként a szennyvízberuházás.

Hogyan tudnák Önök civil szervezetként segíteni a beruházást?

A válaszadók közül hárman adták azt a választ, hogy a tagságukon keresztül nagyon sok embert el tudnak érni és tájékoztatni a beruházásról. Ezért is nagyon fontos, hogy a civil szervezetek megfelelő, és pontos felvilágosítás kapjanak a projektről, nehogy téves információk terjedjenek el a településeken.

Ön szerint mi / ki veszélyeztetheti a beruházás megvalósulását helyi szinten?

Minden szervezeti vezető a lakosságra nehezedő anyagi terheket említette egyedüli lehetséges akadályként, bár közülük hárman a részletfizetési lehetőséget megoldásnak találják az önrész kifizetése során.

A kutatás legfontosabb tanulságai röviden

• A beruházással érintett településeken a civil szervezetek pozitívan állnak a beruházáshoz és nem kell ellenállásra számítani.

• A lakosság körében az alacsony jövedelem viszonyok és a nehéz megélhetés miatt probléma lehet majd az önrész és a szolgáltatási díjak megfizetése;

• A szennyvíz szippantás, tengelyen szállítás rendkívül költséges, ezért gyakori a jelentős bűzhatással járó illegális szétlocsolás.

• A civil szervezetek pontos információkkal való ellátása elengedhetetlen a téves információk elterjedésének megakadályozásában.

Vissza az oldal tetejére