A települési szennyvíz csatornázás nem csupán a lakóingatlanok komfortfokozatát növeli, környezetvédelmi hatása is jelentős. Becslések szerint a csatornázatlan településeken keletkező szennyvizek 90%-a a talajba kerül és ott elszikkad, elszivárog. Ennek a gyakorlatnak vannak környezetvédelmi és közegészségügyi veszélyei, az ivóvíz ellátás szempontjából pedig meghatározhatják egy település jövőjét. Talán nem igényel magyarázatot az, milyen fontos kérdés minden település életében a biztonságos ivóvíz ellátás.

Nyírgyulaj település jelenleg saját kitermelésű kutakból nyeri ivóvizét, ami hosszabb távon külön előny. Az előnyök azonban felelősséggel is járnak, hiszen a vízbázisok a település alatt helyezkednek el, és fontos, hogy ezeknek a vízadó rétegeknek a tisztaságát megőrizzük. A nyírgyulaji vízbázis ráadásul a sérülékeny vízbázisok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a talaj szerkezetéből adódóan a felülről beszivárgó esetleges szennyezések viszonylag hamar elérhetik és elszennyezhetik a vízadó rétegeket.

Az átlagos települési szennyvíz egyébként jellegét tekintve nem idegen a természetes környezettől, azonban a benne található szerves anyagok közvetlenül nem hasznosíthatóak a növények számára, csak lebontást követően. A szennyezést a talajban és az élő vizekben található mikroorganizmusok egy idő múlva lebontják, vagyis a talaj és az élő vizek ’öntisztuló képességgel’ rendelkeznek. Állandó, nagy mennyiségű terhelés esetén azonban ez a lebontási folyamat sérül, illetve megszűnik, azaz a szennyvíz ekkor már lebomlás nélkül szivároghat a mélyebben elhelyezkedő, ún. ’rétegvizek’ felé.

A szennyvíz szikkasztás gyakorlata azért veszélyezteti a település alatti vízbázisokat, mert a nagymennyiségű szikkasztás miatt úgynevezett ’vízdomb’ alakul ki a település alatt, ami egy szennyezőanyagokat (ammóniát, hasmenést okozó coliform baktériumokat és nitrátot) tartalmazó megemelkedett talajvíz. Ez a vízdomb a folyamatos utánpótlás (elszikkasztás) nyomására lefelé szivárog az ivóvíz bázisok felé, és amennyiben a szikkasztás gyakorlata hosszú időn át folytatódik, a szennyezés eléri az ivóvíz kinyerésére alkalmas rétegeket. Ekkor a vízbázis alkalmatlanná válhat ivóvíz céljára, azaz a település elszennyezi saját ivóvizét.

Ahhoz, hogy ezt a szomorú jövőt elkerüljük, minél hamarabb célszerű megállítani a szennyvizek talajba jutását, erre kínál megoldást Nyírgyulaj szennyvíz csatornázása.