A Dél-Nyírségi szennyvízelvezetési és tisztítási projekt keretében zajlott a kérdőíves megkérdezés 5 településen július folyamán, hogy kiderüljön, hogyan vélekednek az érintett települések lakosai a települési szennyvízkezelés jelenlegi kérdéseiről, illetve az előkészítés alatt álló beruházásról. A majdnem 6 milliárd forint költségű beruházás közel 30 000 lakost érint, és az érintett településeken 85%-ra emelheti a csatornázottság mértékét.

A Piricse, Encsencs, Nyírbéltek, Nyírgyulaj és Nyírvasvári településeket érintő felmérés keretében 58 helyi lakost kérdeztek meg, akik többségében úgynevezett ’vélemény vezérek’ voltak, azaz olyan személyek, akik fontosabb szerepet játszhatnak a településeken a lakossági vélemények kialakításában. Bár a beruházásnak Nyírbátor a gesztora, ott nem folyt felmérés, mivel ott csupán néhány háztartást érint csatornázás, a beruházás jórészt a meglévő szennyvíztelep korszerűsítését foglalja magában.

A válaszadók között volt kereskedő (boltos), italbolt vezető (kocsmáros), pedagógus, egyházi személy, orvos, gyógyszerész, könyvelő, szociális intézmény vezetője, mezőgazdasági vállalkozó, képviselő testületi tag és polgármesteri hivatal dolgozója. A felmérést a tájékoztatási feladatokkal megbízott, nyíregyházi E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület munkatársai végezték.

A válaszokból kiderült, hogy a településeken tapasztalható környezetvédelmi problémák közül a szemetelés mellett a települési szennyvízzel kapcsolatos problémák zavarják leginkább a lakosokat, azon belül is leginkább a szennyvíz illegális kilocsolása, valamint a magas talajvízzel rendelkező ingatlanokon a gyakori szippantás.

Vélemények a tervezett beruházásról

A válaszadók 80%-a hallott már a szennyvíz elvezetési és tisztítási projekt előkészítéséről.

A válaszadók 86%-a szeretné, ha ingatlanja csatornázottá válna. Ez a beruházás pozitív fogadtatását mutatja, bár a válaszadók nem reprezentálják a települések teljes lakosságát.

A kérdésre, hogy Hogyan érinti majd települését a beruházás megvalósítása, a válaszadók 2/3-a említette meg, hogy javulni fog a környezet állapota, 43% szerint emelkedik majd az ingatlanok értéke. A válaszadók 1/3-a bízik abban, hogy a beruházás munkalehetőségeket teremt majd. Bár egyesek úgy vélik, hogy a jelenlegi szippantásos gyakorlathoz viszonyítva anyagilag előnyös lesz a majdani szennyvízszolgáltatás, a válaszadók közel fele (48%) úgy véli, hogy a háztartások terhei ezáltal nőni fognak. Tény, hogy aki jelenleg rendszeresen szippant, annak könnyebbséget jelent majd a csatornadíj. Aki ugyanakkor elszivárogtat, illetve kilocsol, annak jelenleg alig kerül pénzbe a szennyvíztől való megszabadulás. Ezen háztartások számára a majdani szolgáltatás jelentős plusz terhet jelent majd, ennek sok válaszadó hangot is adott. A kert végébe kilocsolás ugyanakkor - ahogyan azt fentebb említettük -, másokat zavaró, és egészségügyi-környezeti kockázatokat rejtő tevékenység, ezért hosszú távon megoldást kell találni a beszüntetésére..

Költségek - szippantás, csatornadíj, talajterhelési díj

A szippantás költségeit szinte minden válaszadó ismerte, annak havi összege 4 000 és 10 000 Ft közé esik minden érintett településen. Ez természetesen azon háztartásokra vonatkozik, amelyek rendszeresen igénybe veszik a szolgáltatást.

A várható csatornadíjak és talajterhelési díjak tekintetében szinte teljes volt az információ hiány. A csatornadíjak esetében a tájékozottabb válaszadók véleménye az volt, hogy a környező települések csatornadíjaival kellene egy szintre hozni az ottani díjakat is, és az úgy elfogadható lesz.

A megkérdezettek közel 70%-a még nem hallott a talajterhelési díjról, melyet később várhatóan a csatornával ellátott, de a hálózatra rá nem kötő háztartásokra a jegyzőnek kell majd kivetnie.

Hiteles tájékoztatás a polgármestertől

Arra, hogy a beruházásról tájékozódjon, a válaszadók 82%-a a polgármestereket tartja hiteles információ forrásnak, 64%-ban pedig a polgármesteri hivatalok munkatársait. A válaszok felében említették a helyi újságokat és 20%-ban a lakossági fórumokat.